Olvasónk azt nem érti, hogy ha egy vonat baleset miatt késik, akkor miért nem azt mondják be a hangosba, hogy bizonytalan ideig késik, miért kell „halmozni” a késést? A Lehár EuroCity (ami az utasok szerint egyébként is késik) először 30, majd 50, 125, 150 végül 160 percet késett. Talán ha az utasoknak az elején elmondják, hogy sokat késhet a vonat (nem 30 és 50 percet) kereshettek volna alternatívát:

Kedves MÁV-figyelő!

Tegnap (2009. augusztus 1-jén) Budapestről Győrbe utaztunk egy koncertre, és este haza is jöttünk. Az esti vonatot az utolsók egyikeként néztük ki, ez volt a Lehár EuroCity, amelyik menetrend szerint 21:20-kor indult volna Győrből, és 400 forintos pótjegyet is kellett venni rá.

21:10-kor érkeztünk meg a pályaudvarra, már ki volt írva a táblára, hogy 30 percet késik a vonat. 21:15-től 21:40-ig 5 percenként bemondta a hangosbemondó, hogy a Lehár EuroCity előreláthatólag 30 percet késik.

Míg a peronon várakoztunk, egy ott ülő házaspár figyelmeztetett minket, hogy amint letelik a 30 perc, további késést fognak bemondani, MERT A LEHÁR EUROCITYVEL EZ MINDIG ÍGY TÖRTÉNIK. Így is lett. 21:50-kor bemondták, hogy előreláthatólag 50 percet késik a vonat. Az előrelátó házaspár ekkor haza is ment, mivel biztosak voltak benne, hogy az 50 perc sem a végső adat, MÁSFÉL ÓRÁNÁL KEVESEBB MÉG SOSEM VOLT A LEHÁR KÉSÉSE.

22:10-kor (amikor letelt az 50 perc) egy közvetlenebb hang bemondta, hogy műszaki okok miatt bizonytalan ideig késik a vonat, majd ezután egészen 21:20 + 125 perc azaz 23:25-ig 5 percenként azt mondta a szokott hang, hogy a vonat "előreláthatólag késik". Ennek nem volt sok értelme, hiszen az "előreláthatólag"-ról már eléggé lekéstünk, azt meg fölösleges volt bemondani, hogy a vonat késik, mert voltunk szerencsétlenek tapasztalni.

A várakozás órái alatt az utazni vágyóknak szolgáló nyilvános WC-t közben bezárták, valószínűleg viccből, jót nevettünk rajta. Úgy döntöttünk, hogy végső esetben a peronra kitett virágágyásra fogunk ülni, ez pedig a mi viccünk lesz.

Bennfentesebbek a MÁV Direktet hívogatták, ahonnan rendszeresen az az információ jött vissza, hogy a vonat elgázolt egy autót, és a helyszínelés elhúzódása miatt még Hegyeshalomnál sem jár. A MÁV Direkt még akkor is ezt mondta, amikor a vonat már 10 percnyi távolságon belül járt.

125 percnél felfrissülve mondta be a szokott hang, hogy a vonat előreláthatólag 120 percet késik. Mivel akkor ez már letelt, a vonat pedig még nem állt az állomáson, kissé megijedtünk, hogy honnan kell számítani a 120 percet, de bizakodtunk. Egészen 140 percig hangoztatták a 120 percet, majd átváltottak 150-re. Akkor már valóban el is hittük, hogy ez már a végső adat, és a vonat tényleg meg is érkezett 160 percnél. Jó, ezt a 10 percet már nem hánytorgatom fel.

A pótjegyeinket már a "bizonytalan ideig késik"-nél visszaváltottuk, hiszen az eurocitynek már akkor sem volt esélye Budapestre 15 perc késésen belül megérkezni, bár úgy tudom, az egész vonatjegyet visszaváltják, de feltehetőleg nem az induló, hanem a célállomáson.

A Lehár végül 10 percet lefaragott a győri hátrányból, és 150 perces késéssel érkezett a Keletibe. A pénztárnál azt mondták, ez a 15 perces szabály nem vonatkozik az eurocitykre, csak az intercitykre. Nem vagyok biztos benne, hogy igazat mondott, mert szemmel láthatóan mérgelődött a kérésen. Még szerencse, hogy a pótjegyeinket időben visszaváltottuk még Győrben.

Mondjuk, el tudnék képzelni néhány változtatást a MÁV és az utasok közötti viszonyban. Például, ha egy vonat baleset miatt megtorpan, ne azt mondják be, hogy 30 percet késik, hanem azt, hogy baleset miatt itt és itt áll, majd 5 percenként (de ritkábban is megfelel) azt, hogy a vonat még mindig áll. És amikor a helyszínelés befejeződik, és a vonat elindul, akkor mondják be, hogy a vonat elindult, előreláthatólag ennyi és ennyi idő múlva érkezik meg. (De 5 perc múlva már ne ugyanezt mondják, hanem 5 perccel kevesebbet...) Talán nem emberfeletti kérés, hogy amíg az utolsó vonat is el nem ment, ne zárják be a nyilvános WC-t. Ez a kérés egyben praktikus tanács is, amennyiben nem akarnak egyéb helyen keletkezett ürülékeket takarítani, ugyanis a szükség már csak ilyen természetű. Na és hogy el ne felejtsem: ha egy vonat ÚGYIS MINDIG KÉSIK MÁSFÉL ÓRÁT, netán érdemes volna átgondolni a menetrendet, nem?

Nos, lássanak munkához, nem lesz megerőltető, de emelkedni fog az ellátás színvonala.

Köszönettel: Botta Melinda, Budapest