Olvasónk nem volt a toppon, amikor a vonaton felejtette táskáját, benne a 200 ezer forint értékű fotófelszerelésével. Nem nagyon bízott abban, hogy a táskát és a benne lévő fotós cuccokat viszont látja még, mégis visszataxizott az állomásra. Akkor jött a meglepetés:
Kedves MÁV-figyelő!
Annyira hihetetlen a történet hogy meg kell osszam a világgal.
Augusztus 1-én Kelenföldről vonatoztam Dunaújvárosba reggel 9:05-kor induló vonattal. Biciklivel voltam, továbbá egy hátizsák is volt nálam, ami kb. 200 ezer forint értékű fotófelszerelést tartalmazott.
Mivel eléggé szét voltam csúszva az előző esti meleg miatti nem alvás miatt, amikor letoltam a biciklit a vonatról, a hátizsákot fent felejtettem. Ezt csak akkor vettem észre amikor már betekertem a városba.
Mondanom sem kell hogy gondolatban azonnal leírtam a táskát mint veszteség. Természetesen nem adtam fel, mégha csak matematikai esélyem is volt gyakorlatilag.
Rövid elmélkedés után visszataxiztam az állomásra és kértem a Forgalmi osztályon dolgozó fiatalokat hogy hallgassák meg a történetem, hátha tudnak segíteni. Legnagyobb meglepetésemre közölték, hogy már hívtak őket Pusztaszabolcsról hogy a kalauz leadott egy hátizsákot a Dunaújvárosból visszafelé tartó vonatról.
Nem akartam hinni a fülemnek. Összeszedtem jóapámat és autóját, elgurultunk Pusztaszabolcsra, ahol a helyi forgalmisok hiánytalanul visszaadták a táskát.
Ezúton szeretném megköszönni az összes MÁV-dolgozónak az önzetlen segítségét, tényleg nem sok esélyt adtam hogy viszontlátom a dolgaimat.
Csöppet közhelyesnek tűnhet ha azt írom hogy roppant módon örülök hogy nem veszett még ki a becsület az emberekből meg ilyesmi, de tényleg ez a helyzet.
Üdv, Kovács Géza
