A privatizáció fogalma

Az állami vagy közösségi tulajdonban (szövetkezeti) lévő javak magánszemélyeknek, vagy gazdasági társaságoknak történő, teljes vagy részleges értékesítése, amelynek bevétele az államot, illetve az állam által kijelölt szervezetet illeti. Menetét törvények szabályozzák, felügyeletét a parlamentnek felelős állami szervezet látja el.

Privatizációs bevétel fogalmának meghatározása:

Az állami vagyon értékesítéséből származó bevételek azon része, amelyeket a Magyar Köztársaság éves költségvetési bevételei tartalmaznak.

Privatizációs bevétel fogalmának meghatározása más megközelítésben: vagy törvény, vagy kormányhatározat rendeli el, és a költségvetési törvény dönti el, hogy ennek hány %-a kerül be az államkasszába.

Részletek 1995. évi XXXIX. törvényből

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről

(2006. aug. 24-től)

A magántulajdonra épülő gazdasági viszonyok erősítése, az állami tulajdon csökkentésének ésszerű gyorsítása, az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon piaci alapokon magántulajdonba juttatása, az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Privatizációs követelmények

2. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon értékesítése során különösen az alábbi követelmények figyelembevételével kell eljárni:
a) a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a gazdaság tőkehiányának enyhítése, a szükséges tőkeemelés biztosítása, nemzetközileg élenjáró technikák, vezetési és marketing tapasztalatok megszerzése, a piacvesztés megállítása, új piacok szerzése;

b) a gazdasági szerkezetváltás ösztönzése, a vállalati szervezetrendszer megújulásának előmozdítása, a versenyt gátló struktúrák ésszerű decentralizálása, a piac szereplői körének szélesítése;

c) a hazai tőkepiac fejlesztése, a hazai és nemzetközi tőke szervezett bevonása befektetési alapok és társaságok révén;

d) a külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása, illetve megerősítése, különös tekintettel a stratégiai (szakmai) befektetőkre;

e) a hazai vállalkozók, beszállítók, alapanyag-termelők tulajdonszerzésének támogatása, különös tekintettel a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra; a nemzetközi egyezményekkel összhangban álló hazai termelői és iparvédelem biztosítása;

f) munkahely-megőrzés, munkahelyteremtés, a munkavállalói szociális szempontok érvényesítése;

g) a dolgozói tulajdonszerzés, illetve a vezetői kivásárlás előmozdítása;

h) a gazdasági társaságok működőképességének megőrzése, a privatizációs bevételek felhasználása a pénzügyi stabilitás, a gyártmánystruktúra, a technológia fejlesztése, reorganizáció, a környezeti károk és terhek enyhítése és az exportbővítés;

i) a kárpótlási jegyek ellenében megfelelő vagyon juttatása. „

Nincs készpénz kifizetésére lehetőség!
Buzgó vasutas, miért is sztrájkolsz?

Munkavállalók érdekvédelme

31. § (1) Az ÁPV Rt., illetve az általa megbízott vagyonértékesítő, a vagyon értékesítésére vonatkozó pályázati kiírás vagy meghirdetés előtt legalább 30 nappal köteles a gazdasági társaság munkavállalói érdek-képviseleti szerveit írásban tájékoztatni mindazon adatokról (körülményekről), amelyek a vagyon értékesítése várható következményeként

a) a munkavállalók foglalkoztatását, kereseti és bérviszonyait, szociális ellátását, munkafeltételeit, képzését érinthetik;

b) a munkavállalói tulajdonszerzés esetleges lehetőségeire vonatkoznak.
 
(3) Az ÁPV Rt., illetve a vagyonértékesítő az értékesítésre vonatkozó döntés meghozatala előtt köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy a munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményüket kifejthessék a meghozandó privatizációs döntéssel kapcsolatban. Ezt a véleményt a 34. §-ban megjelölt emlékeztetőhöz kell csatolni.

(4) Az ÁPV Rt., illetve a vagyonértékesítő a munkavállalói érdekképviseleti szervektől hozzá beérkezett írásos véleményre, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles válaszolni.

(5) Az ÁPV Rt. köteles az érintett társaság munkavállalói érdekképviseleti szerveinek rendelkezésére bocsátani a megkötött értékesítési, illetve vagyonkezelési szerződés és ahhoz kapcsolódó egyéb szerződések azon előírásait, amelyek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakra vonatkoznak.

Munkavállalói tulajdonszerzés kedvezményei

55. § (1) Állami vállalat átalakulása vagy állami vállalat többségi részvételével létrejött gazdasági társaságok - beleértve az állami vállalat által az átalakulást megelőzően vagy annak jogutódja által az átalakulást követően alapított társaságokat is - társasági részesedéseinek értékesítése során a munkavállalók kedvezményesen szerezhetik meg az állami tulajdont.

(2) A munkavállalók állami részesedésekből való kedvezményes részesítése csak akkor mellőzhető, ha a többségi részesedést olyan befektető szerzi meg, aki az értékesítésre irányuló szerződésben a munkavállalók foglalkoztatására, illetve a munkakörülményeik javítására megfelelő biztosítékokkal alátámasztott szerződéses kötelezettséget vállal.

56. § (1) A munkavállalók részére személyenként az éves minimálbér 150%-ának megfelelő kedvezmény adható az 57. § szabályai szerint úgy, hogy az ily módon szerzett társasági részesedéseik összege nem haladhatja meg a társaság jegyzett tőkéjének 15%-át.

(2) Munkavállalók részére egyénileg, illetve az általuk alapított társaságok, szövetkezetek, illetve MRP szervezet részére nyújtott kedvezmények formáit az értékesítésre jogosultak egységesen kezelik, és a különböző módon nyújtott kedvezményeket együttesen veszik figyelembe.

57. § (1) Munkavállalói csoport által kezdeményezett kivásárlás esetén, illetve amennyiben a kedvezményes vásárlási programban nem minden munkavállaló vett részt, a kedvezmény lehetséges mértékét (összegét) az érintett munkavállalók létszámára és a teljes vállalati munkavállalói létszámra tekintettel arányosan kell megállapítani. A kedvezmény azok számára, akik azt nem vették igénybe, későbbi időpontban is nyújtható.

(2) A munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb 50%-a erejéig árkedvezmény és/vagy részletfizetési lehetőség adható. A csökkentett vételár részletekben megvalósuló kiegyenlítése esetén - az MRP keretében történő értékesítést kivéve, amelyre az MRP törvény előírásai vonatkoznak - a csökkentett vételár 15%-ának készpénzben történő befizetése mellett a törlesztési idő legfeljebb három év lehet, s a vételár-hátralékra kamatként az államadósság után fizetendő mindenkori kamat számítható fel.

Munkavállalói Résztulajdonosi Program

60. § (1) Gazdasági társaságok állami tulajdonban álló részesedéseit a társaság munkavállalói a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szervezett formában is megszerezhetik.

(2) Az MRP-ben a társaság által, a törvényes munkaidő legalább felében alkalmazott az a munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya - a társaság jogelődjét is beleértve - legalább 6 hónapja fennáll. A tulajdonszerzés lebonyolítására létrehozandó MRP szervezet alapszabálya a jogosultság feltételeként ennél hosszabb időt is megállapíthat, ez azonban nem haladhatja meg az 5 évet. „

Ebben a programban vesz részt a Cargos munkavállaló!

„(3) Egy munkavállaló egyidejűleg csak egy MRP szervezetben vehet részt.

61. § (1) Az MRP szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdonosi részesedés szerzése és a tulajdonosi jogok együttes gyakorlása céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy.

(2) Az MRP szervezet által megszerzett társasági részesedések a szervezet tulajdonába kerülnek, amely ezeket a törvényben és az alapszabályában foglalt feltételeknek megfelelően a résztvevők tulajdonába adja.”

TÉNYEK!

A valóság az, hogy 2005. december 30-án a MÁV Zrt. és a reprezentatív szakszervezetek (VSZ, VDSZSZ Szolidaritás, MOSZ, PVDSZ, MTSZSZ) között aláírásra került az Árufuvarozási Üzletág kiszervezéséről szóló megállapodás, amelyet a következő szöveggel fogadott el mindenki:

A MÁV ZRt a MÁV Cargo ZRt. létrehozása és az érintett munkavállalóknak az új társaságban történő foglalkoztatatásával kapcsolatban az alábbi kötelezettségeket vállalja:

„a MÁV ZRt. a MÁV Cargo ZRt.-nél - a tulajdonos előzetes nyilatkozata, illetve a tulajdonos ilyen irányú döntése alapján – biztosítja a munkavállalók tulajdonrész-szerzését.”

A CARGO értékesítését a MÁV Zrt. a lehető legszigorúbb szabályok alapján, a Privatizációs Törvény szerint végezte, annak minden rendelkezését betartva. A törvény szerint a döntést megelőzően a reprezentatív szakszervezeteknek, így a VDSZSZ Szolidaritásnak is módjában állt véleményének kialakítására. A szakszervezetekkel való konzultációra 2007 májusában került sor és valamennyi reprezentatív szakszervezet részt vett benne. Ezt követően hagyta jóvá a MÁV Zrt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága a CARGO értékesítési folyamatát. Ebben a véleményezési folyamatban egyetlen egyszer sem kérte, jelezte a VDSZSZ, hogy a CARGO-s munkavállalóknak járó 5%-on kívül, bármely MÁV dolgozónak jusson bármi is a privatizációs bevételből. Erről jegyzőkönyvek és aláírt dokumentumok tanúskodnak.

Az állami vagyonról szóló törvény, a privatizációról szóló törvény és számos egyéb jogszabály, többek között a Btk. is lehetetlenné teszi, hogy az állami vagyon különböző részeire, - így a privatizációból származó bevételre-, tetszés szerint nyújtsunk be, mi magyar állampolgárok igényt. Ha ez így helyes lenne, akkor bárki, bármikor, bármit hazavihetne az állami vagyonból, ha az érdekei ezt így diktálják. A VDSZSZ-t ezek a gyerekes, indokolatlan, jogszerűtlen követelések nem csak a MÁV csoporttal, a többi szakszervezettel, hanem valamennyi adófizető magyar állampolgárral szembe állítják.

A privatizációs törvény egyértelműen kimondja: privatizációs bevételt nem lehet kifizetni olyan harmadik félnek, aki nem az adott cégnél dolgozik. Jogszerűtlen és közgazdaságilag megalapozatlan a sztrájk követelés!