Méghozzá jogosan, mert a MÁV olyan kocsit tett egy nemzetközi vonatra, amin a mínusz 10 fokos hidegben nem volt fűtés. Tudtak a hibáról, mert indulás előtt megpróbálták megszerelni, de nem jártak sikerrel. Az utasok órákat ültek a hidegben, amíg az egyik pályaudvaron a szerelvényről le nem kapcsolták a rossz vagont:
Tisztet BKV-figyelő!
A MÁV-val kapcsolatban írok.
2009. jan. 4-en 18:05-kor a Zürichbe induló Wiener Walzer Euronight vonat egyik kocsija MÁV-os ülőhelyes kocsi volt, es közvetlenül Zürichbe ment. Sajnos ezt a kocsit a mínusz 5-10 fokos külső hőmérséklet ellenére a MÁV úgy indította el a Keletiből, hogy nem működött rajta a fűtés. Indulás előtt 2 perccel meg küzdöttek vele a szerelők, de végül feladták.
Sok utastársam szívesen utazott volna hálókocsiban, de ott már teltház volt. Így aztán fagyoskodtunk 3 órát Bécsig, pulóverekbe, kabátba, pokrócba burkolózva, kinek mije volt. Az osztrák vasutasok és utasok Bruck-ban már megalázó megjegyzéseket tettek fennhangon, miszerint "a magyarok, úgy látszik, spórolnak, mert olyan kocsit küldtek, amin nincs fűtés", közben lenézően nevetgéltek és néztek minket, akik addigra mar eléggé elgyötrődtünk a hidegben.
A vonat 15 percet áll Bécsben. Ezalatt átrendezik a kocsikat, osztrák kocsikat is csatolnak hozza,stb.
Nekünk - a fűtetlen kocsiban didergőknek - szóltak az osztrákok a várakozás 10. percében, hogy ez a kocsi elromlott (ezt tudtuk), és hogy most mindenki szaladjon át gyorsan a 7. vágányra, mert onnan indul a szerelvény. A mi kocsinkat tehát nem húztak oda át. Az "átszaladás" kb. egy kilométer futást jelentett a csomagokkal, meg kellett kerülni az egész vonatot, a legtávolabbi végétől a másik vonat szinten legtávolabbi végéig, ahol az új, futott, ülőhelyes kocsi várt ránk - csak sajnos majdnem megtelt már osztrákokkal. A többi kocsi hálókocsi volt, tehát mi, összefagyott magyarok, felküzdöttük magunkat az ülőhelyes kocsiba, es a szerencsésebbeknek jutott ülőhely, a kevésbé szerencsések állhattak Svájcig.
Mindezzel nem is lenne problémám, ha egy kis belföldi járat lett volna, mert mi mar "megszoktuk". De egy nagy presztízsű nemzetközi járaton, ahol meg az ülőhelyért is súlyos pénzeket fizettünk ki, igazan lehetett volna fűtés. Nem a komfortérzet miatt, csak hogy ne kezdjük az új évet betegen a MÁV miatt, ha esetleg az osztrákok hagyjak, hogy 12 órát utazzunk -10 fokban. Szerencsére nem hagytak.
Tisztelettel: Veres Gábor – utas
