Tíz hónap vezérigazgató-helyettesi munka után akár 42,5 millió forintos juttatás is járhat felmondás esetén a MÁV-nál. Ez annak a pernek a során derült ki, amelyet az [origo] újságírója indított a vezetői fizetéseket titkoló vasúttársaság ellen. A hatalmas állami forrásokban részesülő cégnél egyes vezetők több tízmilliót keresnek évente, és ezen felül még közel ugyanekkora prémiumot is kaphatnak.

A kértnél jóval kevesebb adat megadásával szeretné elérni a MÁV Zrt., hogy az [origo] újságírója álljon el attól a pertől, amelyet augusztus végén indított a vasúttársaság ellen. Az eljárás azért indult, mert a MÁV nem volt hajlandó kiadni 32 vezetőjének fizetési adatait, a jutalmakat, a felmondási kondíciókat, a céges autókat és az egyéb juttatásokat.

A kérést azt követően fogalmaztuk meg még májusban, hogy Somlyódy Csaba, a főváros cégei felett munkáltatói jogokat gyakorló gazdasági bizottság MSZP-s elnöke azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a BKV-tól tavasszal távozott - és a prémiummal együtt havi 3,7 milliós fizetést kapó - Antal Attila vezérigazgató a jövedelme alapján, a MÁV-nál a 30 legjobban kereső dolgozó közé sem kerülne be.

A MÁV elutasító válasza után az adatvédelmi biztos nevében eljáró Szabó Máté ombudsmanhoz fordultunk, aki állásfoglalásában egyértelműen közölte: a vállalat csúcsvezetőinek fizetése nyilvános adat. Ez után indult a per, amelynek legutóbbi, múlt pénteki tárgyalása előtt a MÁV jogászai az eljárás beszüntetését kérték. Szerintük az elmúlt bő egy hónapban küldött leveleikben teljesítették jogszabályi kötelezettségeiket azokkal az adatokkal, amelyeket egymás után közöltek.


Tízmilliók felmondás esetén

November 25-i levelükben közölték például, hogy három vezető esetében mennyi lenne a "felmondás esetére járó juttatás" összege. Konkrét számokat adtak meg: mennyi pénz járna a vezetőknek, ha november 30-án szűnne meg a munkaviszonyuk.

A levélből kiderül, hogy az üzletági általános vezérigazgató-helyettesi posztot február 1-től betöltő Mosóczi László ebben az esetben 42,5 millió forintot kapna (az a tájékoztatás alapján az ő esetében nem egyértelmű, hogy bruttó vagy nettó összegről van-e szó). Heinczinger István vezérigazgató számára bruttó 35,79 millió járna. Helyettese, Sipos Sándor ennél jóval kevesebbet, bruttó 3,06 millió forintot kapna, ő ugyanis határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik, amely december 31-én jár le.


Tízmilliós éves fizetések és lehetséges jutalmak

Ennek a három vezetőnek az esetében már tudjuk a személyi alapbért és a lehetséges jutalom összegét is. Még a per indítása előtt tett egy kísérletet a MÁV az adatkérés - véleményük szerinti - teljesítésére azzal, hogy e-mailben közölték Heinczinger István fizetését és prémiumát. E szerint a vezérigazgató havi fizetése bruttó 3,2 millió forint, ami mellett "prémiumjuttatásban is részesülhet", ez az éves alapbér 80 százaléka lehet pluszban.

A 3,2 millió tizenkétszerese 38,4 millió, ennek 80 százaléka pedig 30,72 millió forint, ezt kaphatja a fizetésén felül. A prémiumról a végső szót a szakminiszter mondja ki, miután a premizálási feltételek teljesítését (a kitűzött célok megvalósítását) a MÁV igazgatósága is megtárgyalja és elfogadja.

Heinczinger két helyettesének fizetése egy október 30-i MÁV-levélből derült ki. E szerint Sipos Sándor portfóliókezelési vezérigazgató-helyettes személyi alapbére havi bruttó 2,6 millió forint. Ő is megkaphatja az éves bérének maximum 80 százalékát prémiumként, nála ez 24,96 millió forint. Emellett egyéb juttatásokban is részesül, korlátlanul használhatja hivatali és magáncélra a céges autóját, valamint korlátlanul használhatja hivatali és magáncélra a céges mobilját.

Pontosan ugyanezek az egyéb juttatások járnak Mosóczi László általános vezérigazgató-helyettesnek is, akinek a személyi alapbére is majdnem ugyanannyi, bruttó 2,5 millió forint havonta. A maximálisan adható prémium nála is az éves alapbér 80 százaléka lehet maximálisan, azaz 24 millió forint.


Másfél milliós tiszteletdíj, plusz egyebek

Szintén október végén közölte a MÁV az [origo]-val az igazgatóság 7 tagjának, valamint a felügyelőbizottság 15 tagjának tiszteletdíját. Az viszont nem derül ki levelükből, hogy az összegek nettóban vagy bruttóban értendők-e. E szerint Kamarás Miklós igazgatósági elnök 1,5 milliós tiszteletdíjban részesült, ami mellé korlátlan hivatali és magáncélú gépjárműhasználat, valamint korlátlan hivatali és magáncélú mobiltelefon használat járt. (Kamarás az október 6-i monorierdői vonatbaleset után benyújtotta lemondását, amit a miniszter elfogadott.)

Az igazgatóság többi tagjának 400 ezer forint a tiszteletdíja. Közöttük találjuk Heinczinger Istvánt is. Azt a levélben nem tisztázták, hogy a vezérigazgató ezt az összeget a fent már ismertetett fizetésen felül kapja-e.

A felügyelőbizottság elnöke, Reményik Kálmán havi tiszteletdíja 340 ezer forint, a többiek 193 ezer forintot kapnak. Köztük Gaskó István, a MÁV ellen több alkalommal sztrájkot szervező Liga Szakszervezetek elnöke is.


A per folytatódik

Kiderültek tehát részletek egyes vezetők fizetéséről, a MÁV azonban az ombudsman állásfoglalása ellenére sem akarja teljesíteni az [origo] eredeti kérését, amely a 32 vezetővel kapcsolatos adatokra vonatkozott. A pénteki tárgyaláson nem született ítélet az ügyben, amely április 6-án folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

A törvényértelmezési vita lényege az, hogy a MÁV "jogszabályban meghatározott állami feladatot" lát-e el, vagy sem. A közlekedési vállalat szerint nem, a MÁV ugyanis tévesnek ítéli az ombudsman azon véleményét, hogy a vállalat "fő tevékenysége a vasúti szállítás" lenne.

Ez azért is különös álláspont a cég részéről, mert maga a MÁV közölte egy e-mailben az [origo]-val - még a fizetési adatok kikérése előtt -, hogy a vállalat a működéséhez 2007-ben például 111 milliárd forintot biztosított az állam költségtérítés, árkiegészítés, jövedékiadó-visszatérítés és egyéb címeken. Ráadásul a vasúti törvény szerint is közszolgáltatást végeznek.

[origo]