Tisztelt Péter Csaba!

A január 11-i levelemből kimaradt az alábbi, legfontosabb részlet:

A 142-es vonal leépítése, 1. felvonás - Kocsiszám

Sajnálattal tájékoztatom, hogy a lajosmizsei vonatok a továbbra is mindössze 4 kocsival járnak.

Mint Ön is tudja, április 26-tól kezdtek kisorozni a Budapest-Lajosmizse között közlekedő 5 darab, egyenként 5 kocsis szerelvényből 1-1 darab 80 ülőhelyes Bhv kocsit. A folyamat néhány napon belül befejeződött, és mint már május 15-én részleteztem, ez 21,3%-os kapacitáscsökkenéssel járt, akkor rendkívüli zsófoltságot okozva. Azóta már számtalan e-mail küldtem ezzel kapcsolatban, amelyekre mindig valamilyek kitérő választ kaptam. Mivel már egyre jobban dühít ez a dolog, szeretnék ebbe egy kicsit részletesebben belemenni.

Lajosmizse felől jelenleg 2 olyan vonat közlekedik, amelyek reggel 7 és 8 óra között, vagyis a csúcsidő legfontosabb időszakában érkeznek be Budapestre. Egyik sem mondható túl praktikusnak, mivel a 2817-es túl korán, a 2827-es pedig már túl későn érkezik a szokásos 8 órai munkakezdéshez képest. De mivel már lehetőség nincs, ezek a legkihasználtabbak reggelente.

Ennek a két vonatnak az összkapacitása (ülőhelyek szempontjából) 752 fő volt április 26 előtt. Egyik napról a másikra, bármilyen ésszerű ok nélkül ez a szám 592-re csökkent. Hogy mi volt a magyarázat?

Április 27-től egy darab jegyvizsgáló maximum 4-kocsis vonatot vihet. De a szabály csak ennyi. Az nem számít, hogy 2 már elvihet egy korlátlan hosszúságú vonatot, bizonyára az az ember, aki ezt a kitalálta, nem gondolkozhatott túl sokat. (Csak megsúgom: ha megtette volna, akkor 4 kocsinként kellett volna 1 jegyvizsgáló.) Az sem számít, hogy rendszeresen látni 8-10 kocsis vonatokat úgy elindulni, hogy egyetlen jegyvizsgáló jelez, szigorúan a vonat egyik végén. Az sem, hogy sokszor a két jegyvizsgáló egy helyen dolgozik, vagyis a közösen belátott teret nem növelik. Az már egy másik kérdés, hogy a szabály alapjában véve értelmetlen: aki nem láttássérült, az belát egy 10-15 kocsis vonatot is, legalábbis azt biztosan, hogy van-e még utascsere. Vagyis az illető még a szabályt hozó vasút alapvető dolgaival sincs tisztában.

De rendben, nem firtatom, hogy kik dolgonak Önöknél, és igazából az sem érdekel, hogy van ez a szabály. De az, hogy egy erre hivatkozva széttárt karokkal, sajnálkozva, mintha valami Önöktől teljesen függelten dologról lenne szó, kivegyenek egy kocsit, az már kicsit több, mint pofátlanság. Az ügyfélszolgálat sem tudott mást tenni, mint magyarázkodi, ígérgetni, sajnálkozni. (Én valamilyen szinten ezt is meg tudom érteni, de az utasoknak ebből csak annyi jön le, hogy nem történik változás, pedig az ügyfélszolgálat az egyetlen, amin keresztül fel lehet venni a kapcsolatot a céggel.) A megoldás már akkor az lett volna, hogy 2 jegyvizsgálót alkalmaznak, és visszasorozzák a kisorozott kocsikat. De ez nem történt meg.

Mivel akkoriban Önök olyan állapotokat teremtettek a vonatokon, ami fizető utashoz nem volt méltó, nyilvánvaló, hogy gyors utasszámcsökkenés indult el. Ez nem a Budapest-Tatabánya-Győr vasútvonal, ahol szép, új, tiszta vonatok száguldoznak 140-160-nal, ütemes menetrendben, és néha még belefér egy kis zsúfoltság. Ez a Budapest-Lajosmizse vasútvonal, ahol ronda, régi, büdös, koszos vonatok döcögnek 30-40-nel, 45-55 perces követési időközzel, és már csak valami ismeretlen ok tartja az embereket a vasútnál. Nos, azt hiszem, egyáltalán nem kell azon meglepődni, hogy egyre kevésbé volt érezhető a kisebb kapacitás, jelenleg pedig már észre sem lehet venni. Csak becsülni tudok: körülbelül 20-25%-kal csökkenhetett az akció miatt a vonal utasszáma.

Vagyis jelen pillanatban egészen jól elférünk, csakhogy aggódunk. Mert mi van, ha egy nagyész kitalálja, hogy mennyi felesleges vonat van, ahol a kihasználtság nem éri el a 120%-ot? És csak simán kivesz még egy kocsit, esetleg néhány vonatot a menetrendből? A vonal jövője jelenleg teljesen bizonytalan, pedig nem hiszem, hogy a jelenlegi körülmények között ésszerű lenne bármilyen formában az elővárosi vasutat, látszólag mégis ezt teszik 9 hónapja.

Végezetül szeretném tudni, hogy

1. pontosan (számokkal és a mérés körülményeivel alátámasztva) mi indokolta, hogy ilyen egyszerűen kivegyék április végén a szerelvényenként egy kocsit.

2. április végétől egészen mostanáig pontosan (szintén számokkal és a mérés körülményeivel alátámasztva) mekkora utasvesztés volt tapasztalható.

3. szeretnének-e végre valamit tenni a helyzet ellen.

Tájékoztatom, hogy jelen levelemet másolatát a MÁV - Megint Állunk Vazze blog részére is elküldöm.

Elnézést, ha levelem kissé hosszúra nyúlt, válaszát pedig előre is köszönöm.

Tisztelettel: Pőcze Bence