Olvasónk a CitySzerda szolgáltatást szerette volna igénybe venni, ami azért jó, mert ezen a napon az IC-re csak egy ingyenes pótjegyet kell váltani, tehát nem kerül semmibe. Olvasónk késésben volt ezért nem volt ideje „megvenni” az ingyenes jegyet, és bérletével szállt fel a vonatra. A kalauz Tatabányán leszállította:

Ha az ember sokat utazik rengeteg érdekes dolog történhet vele. Hol az utazás, hol egy útitárs vagy az útközben látottak maradnak meg érdekes emlékként. Az évek során nem egy ilyen élménnyel lettem gazdagabb. Viszont ami ma történt az nem ezekhez kapcsolódik. A történet főszereplője a MÁV-Start egyik kedves dolgozója aki akár a szolgáltató vasút emblematikus figurája is lehetne.

Minden hónap első szerdája a MÁV-Startnál "city szerda", amikor is bármilyen Intercity és Eurocity vonaton belföldön ingyen van a hely- és pótjegy. Persze a jegyet ilyenkor is meg kell "venni", de nem kerül pénzbe.

Ennyit arról amit feltétlen ismerni kell a történethez.

Ma, "city szerdán" úgy gondoltam élek a lehetőséggel és a gyorsvonat helyett az IC-t választom Bp.-Kelenföld és Győr között. Elindultam hazulról busszal, annyi időt ráhagyva, hogy a jegyet is meg tudjam venni és még egy pici időm is maradjon. A busz otthonról még időben indult, de beérve Kelenföld városközpontba már kissé késésben volt. Ez az amit a BKV menetrenden a városi közlekedés sajátosságaira fognak, és végül is igaz is, ezzel nincs is baj. De a busz annyit késett, hogy az orrom előtt elment a 7E és 103as sem jött. (erre mondják, hogy amikor minden összejön....). Várok, végre jön valami. Elindulunk a pályaudvarra. Én az órámat nézem és már tudom, hogy vagy pótjegyet veszek a vonatra és valami másra kell majd hasznosítanom otthon ezt a bizonyos papírt, vagy netán utazni fogok a kiszemelt vonattal csak épp jegy nélkül. Utóbbit választottam, így - igaz futva - de elértem. Jó talán rendben leszek - gondoltam. Nem jól.... Jön a kalauz, kéri a jegyeket. Mutatom a bérletem, hozzá a diákom és mesélem neki az állomásra vezető út történetét. Remélem, hogy talán ma amikor amúgy sem kerülne pénzbe a pótjegy nem okoz gondot annak hiánya. Egy rövid kis beszélgetés után megfogalmazódott két álláspont. Ő pótdíjat kért volna, én inkább Tatabányán leszálltam. Beismerem, hogy nem volt nálam a nevezett szolgáltatás igénybevételéhez minden ami szükséges de azért ezt nem vártam volna.... Tatabányán fél órám volt a következő vonatig, addig legalább elintéztem néhány dolgot. Mikor végeztem még volt 15 percem, így kiültem a peronra. Miközben vártam a vonatot a világ nagy dolgain elmélkedtem és persze az addig történteken. Eszembe jutott, hogy vannak arcképessel utazók akik az IC-n soha nem vettek még pótjegyet, holott az arcképes mellé is kellene (!) én pedig most ülhetek és várhatom a következő vonatot...

Sokszor hallani a szolgáltató vasútról is. Ebből én eddig nem láttam mást csak a koszos vécéket szappan és víz nélkül. A használhatatlan állapotban lévő kocsikat és a szándékosan összemocskolt utasteret (ütköző zsír végig kenve az összes ülésen). A mai eset ismét egy jó példa ezekhez és kíváncsian várom mi újat tudnak még mutatni a szolgáltató vasút rejtelmes világából. Egy biztos, legalább a szabályokat betartják! Persze nem akkor amikor kéne! Épp csak egy pici rugalmasság hiányzik, amit igazából nem is értek, hogy erre miért számítottam....