Sosem fejeltem el azt az esetet, amikor a MÁV Érd-alsón dolgozó alkalmazottja pár évvel ezelőtt jóval munkaidő előtt akart hazamenni a vonattal, ami felsőről indult. A hangosbemondón a következő szöveg hallatszott: „Marika, nem illik munkaidő előtt hazamenni. Tessék szépen visszamenni és kinyitni a pénztárat”.

Olvasónk is rendszeresen összefut egy olyan vasutassal, aki a hangosbemondón keresztül szólogat be neki. Íme a levele:

Kedves MÁV-figyelő!

Van nekem cimborám. A rosszabbik fajtából. Olyan amelyik nem állja meg, hogy meg ne szólítson amikor meglát. Kommunikálásunk viszont egyoldalú. Tulajdonképpen úgy zajlik az egész, hogy amikor Ő meglát engem az egyik pesti vonatállomáson (lepattant, megállóhely tulajdonképp.) a hangosbemondón keresztül üdvözöl.

Első alkalommal így:

– X vonat x-kor X vágányra érkezik, ÉS SZÁLJÁL MÁR LE A BICIKLIRŐL, MERT NEM A JÁTSZÓTÉREN VAGY!

Másodszor meg így:

– X vonat (...) stb., PATTANJ LE A BICIKlIRŐL, MERT NEM A JÁTSZÓTÉREN VAGY!

Rá 5 percre meg így:
 
– AZ ELŐBB NEKED SZÓLTAM, HOGY SZÁJJÁLE!

Hozzá tenném, hogy egyszer sem bújt ki senki a bódéból, pedig lesve figyeltem. Lesve, mert én nem voltam hajlandó tudomásul venni egy ilyen hangvitelű horkanást. Pedig az elején körül is néztem, hogy látok-e valami gyanús cangás suhancot.

Nem tudom, hogy mennyire súlyos bűn vagy szabálytalanság, hogy a kb. Szibériai színvonalú "állomásra" a parkolón keresztül egyenesen a peronra tekerek, majd az első padnál leszerelek. Azt viszont nem hinném, hogy bárki is a BKV jeggyel együtt azt is megvásárolja, hogy ilyen zsolozsmában részesüljön az új idők igeosztójától.

Én viszont nem adom fel és addig nem vagyok hajlandó Anonymusra hallgatni amíg nyilvánosan, vagyis a hangosbeszélőn keresztül bocsánatot nem kér tőlem.

Kíváncsi vagyok, hogy melyikünk érdemel több sünt és melyik fajtából.

üdv: Imi