Olvasónk úgy látja, azért nincs pénz a vasúti mellékvonalak fenntartására, mert néhány kalauz lenyúlja a pénzt. A kis vonalakon mindenki ismer mindenkit, a kalauz is jó barátja az utasoknak. Egy ötvenesért mindent enged utazni:
Kedves MÁV-figyelő!
Budapest – Szolnok között szoktam használni a MÁV „szolgáltatásait”, hetente, kéthetente. A dolgozók néha nagyon kitesznek magukért, és tökéletesen megy minden. Nincs késés, tiszta a vonat, rend van és fegyelem. Most nem erről a vonalról beszélnék, hanem a mellékvonalakról.
Vasútbarát vagyok gyerekkorom óta. Szeretem a vonatokat, ahová csak tehetem vonattal megyek, még ha drága és koszos is. Nyáron sokszor utaztam a kisebb vasútvonalakon, mellékvonalakon. A fővonalak után ez szokatlan volt, idegennek éreztem magam a sok ember között. Mindenki ismert mindenkit, beszélgettek. A hétköznapi élet része ott a vonatozás. Még a kalauzt is ismerték, tegeződtek vele az emberek.
Előre váltott jegyem volt mindig, de ahogy láttam, csak nekem, többiek vagy nyugdíjasok voltak, vagy a kalauz kezébe nyomtak egy ötvenest, és baráti köszönéssel elváltak. Szolnoki vonatokon is van, hogy az utasok nem kérnek jegyet, ezért olcsóbban utaznak, de olyat még nem láttam, hogy egy vonaton senki ne fizetett volna. Elvétve volt 1-2 utas, aki „kért papírt”, de az utasok többsége mondhatni lefizette a kalauzt.
Szerintetek a MÁV az eladott jegyek árából következtet arra, hogy nincs utas ezeken a vonalakon?
Sok sikert a bloghoz!
K. Olivér