Azt tudjuk, hogy mióta megalakult a MÁV-Start, sok minden megváltozott a vasútnál. Az eddig alvó vasút felébredt, és –bár lassan- de fejlődésnek indult. Ennek a fejlődésnek volt az első lépcsője a rendszeres takarítás bevezetése. Bárki bármit mond, sokkal tisztábbak a vonatok, mint néhány évvel ezelőtt. Amit hiányolok, az a rendszeres minőségellenőrzés.

A Déliben van egy ilyen „ellenőr” aki a kitakarított vonatokat végigjárja, de véleményem szerint nem igazán veszi komolyan a munkáját, ahogy ez a lenti képeken is látszik. Pedig igazi ellenőrzésre a MÁV-nál és a BKV-nál is szükség volna, hogy a takarítás ne csak a por tologatásából álljon.

A minőségellenőrnek az lenne a feladata, hogy a kitakarított szerelvényeket részletesen átnézze. Megnézze kiürítették-e a kukákat, tiszta-e a WC, a vonat személyszállításra alkalmas-e. Amennyiben a kocsi még nem megfelelő tisztaságú, visszaküldi a takarítókat, és kitakaríttatja velük ismét a kocsit. Ha nem takarítanak megfelelően, akkor a munkát a vasút nem köteles kifizetni.

Tehát ha ilyen állapotban találnak egy kocsit (a képek egy takarítás után készültek), akkor azt vagy újratakaríttatják, vagy nem fizetnek:

Beköszöntött a nyár, egyre többen utaznak a Balatonhoz, és a Velencei tóhoz. Sajnos a tavak egyre rosszabbul közelíthetőek meg vasúttal, mert a MÁV-nál még mindig nem finomítottak a menetrenden (a hétvégin sem), a tömeg, a nyomorgás és az állás miatt pedig egyre dühösebbek az utasok:

Kedves MÁV-figyelő!
 
Kevés dolog bír kiakasztani, de a MÁV sajnos ezek közé tartozik. A tegnap esti húzásuk azonban minden eddigi disznóságukat felülmúlja.

Nyár van, kérem, szezon, a történet a Balaton északi partján játszódik. Itt ugye nemrég még két pár IC közlekedett Budapesttől Tapolcáig, egy reggel, egy meg este. Na, az idei menetrendbe az IC már nem fért bele, minek az a Balatonra, nem kell oda. Este, 18.06-kor indul egy gyorsvonat Tapolcáról Budapest délibe, ez végigjön az északi parton. Eleddig vagyon ezen a vonaton jó sok kocsi, amin el is fértek az utasok.

Ritka, hogy a nagy pályaudvarokon elmarad a hangos vagy a vizuális utastájékoztatás. Olvasónk a Nyugatiban mégis ilyennel találkozott. Se a vonatkimaradásról, se a késésről nem mondtak semmit, csak az utasokat zavarták át egyik vonatról a másikra:

Tisztelt MÁV Start Zrt. Ügyfélszolgálat!

Szíves tájékoztatásukat kérem az alábbi ügyben a lent felsorolt kérdésekkel kapcsolatosan:

Ma, azaz 2009. május 22-én délután a Nyugati pályaudvarról szerettünk volna a kisfiammal eljutni Aquincum felső megállóhelyre. A jegyem megvétele után (90%-os kedvezménnyel, tartósan beteg személy kísérőjeként), a 17:52 perckor, a 3. vágányról induló, Esztergomig közlekedő személyvonatra (sz. 2056) szálltunk fel. Még felszállás előtt vettem észre, hogy a 17:21-es szerelvény (sz.2046) is bent áll az 1. vágányon. A vonat már alapból kb. 10 perc késéssel indult, majd egy-két helyen látszólag teljesen feleslegesen állt percekig. Nagy nehezen, időközben kb. 20 percesre nőtt késéssel eljutottunk Budapest-Angyalföldig. Ahol a vonat megállt. Hosszú percek múlva jött a kalauz, és szólt hogy 10 percet állni foguk, majd ugyanazzal a lendülettel tovább is ment. A 10 percből 15 lett, elindultunk, majd 3 percre rá leszálltunk. Így lett a 18 perces útból majdnem egy órás...

2006-ban 12 milliárd forint volt a MÁV üzemanyag-költsége, ám a gázolajnak alig a fele hasznosult. A maradékot feltehetően ellopták. A vasúttársaság ezért szerelte fel helymeghatározó GPS-készülékkel a mozdonyait, csakhogy üzemanyag-szintmérőre már nem futotta.

A GPS-szel kombinált számítógép rögzíti, egyben központi számítógépre továbbítja egyebek mellett a mozdony helyét, sebességét és fogyasztását. A mindenkor a tartályban lévő üzemanyag mennyiségének a mérését azonban nem sikerült megoldani – írja pénteki vezető anyagában a Magyar Nemzet.

Egy korábbi, a berendezés tesztelése során végzett felmérés alapján derült ki, hogy a mozdonyok a mozgás alatt, azaz a munka során csak az üzemanyag felét használták fel. Az üzemanyagkiadóknál mértnél 14 százalékkal kevesebb gázolaj került ténylegesen a mozdonyok tankjába. Az üzemanyag 26 százaléka akkor fogyott, amikor a mozdonyok álltak.

Kávéautomata, fizetős Wi-Fi, különvonatok, áruszállítás és a vonatok ésszerű elosztása. Olvasónk szerint ezekkel lehetne a legjobban csökkenteni a MÁV kiadásait (megnövelni a bevételeit). Ezeken felül még több ötlete is van, ami fellendíthetné a vasút forgalmát:

Hello!

Úgy gondolom a válaszom kicsit összetettebb annál, ami egy kommentbe való, így inkább levélben küldöm el. Amelyik ötlet tetszik, azt fel lehet dobni a blogra is :)

A pazarlásnak döntően két formája van: Amikor a MÁV feleslegesen költ el némi pénzt, és amikor a MÁV elesik egy olyan bevételtől, amit amúgy gond nélkül megszerezhetne. Nem hiszem, hogy ne lehetne megpróbálni a hosszabb távú vonatokon bérbeadni némi helyet, mondjuk üdítőitalt, kávét, stb. árusító automatának. Nem lenne nehéz megoldani bizonyos vonatokon - először akár kísérleti jelleggel - a WiFi internet elérés lehetőségét, díjfizetés ellenében. Érdekes módon a bevételek ilyen növelésének nincs igazi vesztese.

Tény az, hogy a vonatokat szinte folyamatosan járatni kell, mert így gazdaságos, a kérdés az, hogy merre. Csúcsidőn kívül sokkal fontosabb a kirándulóhelyek megközelíthetőségét segíti, míg a reggeli és délutáni csúcsban a munkahelyek megközelíthetősége a cél, amíg nincs igény arra, hogy mindkét helyen ütemes menetrend legyen, addig érdemes mindig ott biztosítani a kínálatot, ahol az kereslettel is találkozna.

A keresletnek persze döntően két formája van: Az egyik helyzet az ahol utas van, a másik helyen ahol az idegenforgalom kapcsán a helyi idegenforgalmi szövetség, az önkormányzat, stb. hajlandó kifizetni a jobb vasúti kapcsolatot. Így az idegenforgalomból élő térségek nem feltétlenül ingyen kapnák a jó szolgáltatását. Így a kínálati menetrend, a megnövekedett kényelem nem lenne ingyenes. Egy egy vasútvonal által érintett települések összefogása esetén a lassújlek felszámolását finanszírozhassák legalább részben a települések, a hozzájárulásért cserében a következő években kapják meg az emelt szintű szolgáltatást. A MÁV nyeresége? A rövidebb menetidő több utast hoz, ugyanannyi utas elszállításához kevesebb munkabér, kevesebb amortizációs költség társul, stb.

Tisztelt MÁV-Start Zrt!

Néhány hónappal ezelőtt láttam, hogy a Déli pályaudvaron több videokamerát is elhelyeztek, aki a peronokat és a bent álló vonatokat figyeli. Örültem ennek a lépésüknek, szerintem minden nagyobb megállóhelyre kellene legalább egy kamera.

A Kelenföldi pályaudvaron pár hónapja átadták az utasoknak az újonnan épített peronokat. Akkor nagyon hiányoltam a kamerát, bár bíztam benne, hogy az utasok majd jobban vigyáznak ezekre, mint a régi peronokra és berendezésekre. Az utasok szerencsére vigyáznak, bár alig telt el néhány hét, máris megjelentek az első rongálások az 1-2 vágányoknál. Több padot és egy oszlopot is összefirkáltak, illetve egy tájékoztató táblát (amiben a menetrend van) az oldalánál összematricázták. Nem nagy rongálások ezek, de tudom, hogy ahol megjelennek, ott egy idő után egyre több lesz.

Kérdésem az lenne: Nem lenne célszerűbb a Kelenföldi pályaudvar új peronjait is bekamerázni? Biztos vagyok benne, hogy a kamerák üzembehelyezésével megelőzhetnék az ilyen rongálásokat.

Válaszukat előre is köszönöm!

Hogyan lehet csökkenteni a MÁV veszteségét? Sokan, sokféle megoldást javasoltak már a kedvezmények megvonásától, a vonatok számának csökkentéséig. Szakértőnk egy szuperszámítógép példáján keresztül mutatja be az utóbbi ötlet hibás voltát.

Sok vonat gyakorlatilag ugyanannyiba kerül, mint kevés vonat. Egy vasútvonalat vagy bezárni kell, vagy jó sűrűn járatni a vonatokat, hogy vonzza az utasokat. Ésszerű, gazdaságos középút nincs. Most, amikor olcsóbb vasutat akar a kormány, nem szabad „beindítani a fűnyírót". A vonatok fűnyíróelv szerinti ritkításától a vasút csak drágábbá és kevésbé hatékonnyá válik.

A vasút állam az államban, átláthatatlan, pénzfaló, alacsony színvonalú, elavult, és így tovább... Nagy az egyetértés a közbeszédben. A vasutat ellenőrizni, megregulázni hivatott állami szervek egymás után buknak el, pedig nagyon szeretnének belelátni ebbe a hatalmas fekete dobozba. Születtek hát olyan teljesítménymutatók, melyek számlálójába az összköltség, nevezőjébe pedig a kibocsátás megismerhető értékei kerülnek. Ez magyarul azt jelenti, hogy a számlálóba beírják azt, amiről tudják, hogy ki kell fizetni, a nevezőbe pedig azt, amiről tudják, hogy kijön a rendszerből. A legnépszerűbb ilyen mutató egy vonatkilométer költsége, azaz, egy olyan szám, amely megmondja, hogy mennyiért gurul egy km-t a vonat. A vonatkilométer képzése egyszerű és könnyen átlátható – és rendkívül csalóka. Azt hinnénk, ha valamiből többet fogyasztunk, az nyilván többe is kerül. Nyolc gombóc fagyi kétszer annyiba kerül a sarki cukrászdában, mint négy gombóc fagyi. Kérdés: ha nyolc vonatot indítunk Budapestről Pécsre naponta, az kétszer annyiba kerül-e, mint ha csak négy vonat közlekedik a fővárosból Pécsre? Sajnos nem. Fele annyi vonat is majdnem ugyanannyiba kerül.

Csalóka dolog a vonatkilométer mutató, mégis egész birodalom épült ki ezekre a számokra. Hogy a vonatok ritkítása [4] miért értelmetlen? Nos, ehhez képzeljünk el egy teljesen más területre vonatkozó fikciót. Felejtsük el a vasutat, túl sok negatív előítélet kapcsolódik hozzá. Egy szuperszámítógép mindjárt jobban hangzik.

Tanmesénkben a „Tudományos Minisztérium" 1 milliárd Ft-ért vásárol egy szuperszámítógépet, az ország kutatóintézeteinek közös használatára. Ez nyilván sokkal észszerűbb, mintha minden kutatóintézet önállóan próbálna szert tenni egy-egy ilyen méregdrága, gyorsan avuló eszközre. Tanmesénkben a számítógép karbantartását egy erre szakosodott cég vállalja el. Évi 50 millió Ft-ot kérnek, egy fix összeget, és további 2 Ft-ot minden olyan percért, amikor működik a gép. A gépet ünnepélyesen beüzemelik, pezsgőznek, mindenki boldog. Az első negyedév végén kiderül, hogy havonta (átlagosan) 12 400 Ft a szupergép villanyszámlája. Nem gond, az előtervezés során is nagyjából ennyivel kalkuláltak. A kutatók egymással versengve foglalják le a gépidőt, így a számítógép szinte folyamatosan, 70 %-os kihasználtsággal üzemel. A Tudományos Minisztérium apparátusa elkészíti a négyéves projekt költségvetését. Kiszámolják, hogy mindent egybevetve a gép egy percnyi használata átlagosan 572 Ft-ba kerül.

Csakhogy egy évvel a gép átadása után beüt a krach, nyakunkon a gazdasági világválság, és a Tudományos Minisztérium költségvetését csökkenteni kell. Górcső alá kerül a szuperszámítógép-projekt is, és kiderül, hogy a gép kihasználtsága iskolaszünetek idején visszaesik 38%-ra. A minisztérium Költségcsökkentő Bizottságnak remek ötlete támad: a téli- és nyári szünetek időtartamában kikapcsolják a gépet, így az összesen negyedévi költségmegtakarítást jelent. Megkezdődik a számolgatás. Egy negyedévben 49 932 futáspercet lehet megtakarítani, egy perc 572 Ft-ba kerül, így tehát 28,6 millió Ft-ot lehet megspórolni. Hurrá! Ezt a tudósoknak is meg kell érteni, ilyen időkben nekik is össze kell húzni a nadrágszíjat. A döntés megszületik: a következő évben már csak háromnegyed évig fog üzemelni a pénzfaló szerkezet!

A bejegyzés az Indexen folytatódik! >>>

Teszik fel a kérdést jogosan a székesfehérvári, dunaújvárosi, martonvásári, tatabányai vonalon közlekedők. De azt is kérdezhetnénk, hogy mit keresnek ezek a vonatok Győrben, Hatvanban vagy a 4 fent említett vonalon kívül máshol?

Ne higgyétek, hogy megint a hibát akarom keresni valamiben, csak értetlenül állok a jelenség előtt. Ha nem tévedek (és ha MÁV-os ismerőseim nem tévednek) a közbeszerzési pályázatban arról volt szó, hogy a 30-30 Flirt a fenti 4 (pontosabban 3, Fehérvár, Dunaújváros, Tatabánya) vonalra kerülnek majd, hogy javítsanak az elővárosi közlekedésen. Amennyiben itt az összes vonatot lecserélték, akko más vonalakra is raknak majd belőlük. A csere még nem ért véget, hisz Pusztaszabolcsra és Dunaújvárosba is rendszeresen jár még Bhv vagy Halbi, ezért sem értem, mit keresnek a mi vonataink Hatvanban és Győrben.

Ahogy olvasgattam a fórumokat, a 70-esen közlekedő Start logós Flirten is van már rongálás. Összekarcolták az ablakot, és firkálás is volt, már az első hétvégén. Bízom benne, hogy jobban vigyáznak majd rájuk, vagy ha nem, akkor a MÁV közbelép, vagy biztonsági őrökkel, vagy a vonatok átcsoportosításával.

A blogon már számos érv megjelent a nyugdíjasok ingyenes utazása mellett és ellen. Szerintem a legjobb megoldás az lenne, ha mindenki (vasutas, nyugdíjas, mindenki aki ingyen utazik) jegyet váltani. Az ingyenesen utazók egy 0 vagy 10 forintos jegyet. Erre azért lenne szükség, hogy a tömegközlekedési cégek (így a MÁV-is) az ingyenesen utazók után megkapják azt a pénzt, ami jár. Jelenleg nincs ilyen elszámolás, csak becslések vannak, ezért a cégek nem kapják meg azt a támogatást, ami nekik járna. Olvasónk most arról ír, hogy ezt a kedvezményt miért kellene megtartani.

Tisztelt MÁV-figyelő!

A nyugdíjasok ingyenes utazása ellen számos érv megjelent, én úgy gondolom, úgy volna helyénvaló, ha az ingyenes utazás valamilyen formában való megtartása mellett szóló érvek is megjelennek. Sajnálatos tény, hogy jelenleg az ingyenes utazás sok esetben konfliktushoz vezet, részben a nem megfelelő feltételrendszer, és a nem megfelelő kapcsolódó magyarázat okán. A probléma általános, egyaránt jelentkezik a MÁV-nál, a BKV-nál, a különböző Volán cégeknél, így válaszom sem csak a MÁV helyzetét vizsgálja.

Miért utazik ingyen a nyugdíjas? Mert a nyugdíjasok jelentős részének megélhetését az állam biztosítja, és olcsóbb az ingyen utazásért fizetni, mint annyi nyugdíjat adni amiből telik bérletre, és az emiatt egyre több kihasználatlan kapacitást finanszírozni a MÁV-nál, BKV-nál. Főleg akkor, ha az érdekelt nyugdíjasok egy része mondjuk a megnövekedett nyugdíjat nem itthon költené el, csekély lenne az árkülönbség számára az itthoni és külföldi pihenés között, stb.

10 százalékos jegyet kellene vennie az eddig ingyen utazó 65 év felettieknek és a 6 év alattiaknak a MÁV Startnál formálódó elképzelés szerint, a vasút ezen és más kedvezmények megnyirbálásával igyekezne 40 milliárd forintot megspórolni évente - írja a Népszabadság.

A vasúti személyszállítás költségeinek megtérítésére 2009-ben szánt 163 milliárd forintból negyvenmilliárdot szeretne megspórolni az új közlekedési miniszter, jelentette be még kinevezésekor Hónig Péter, a tervek összeállítását a MÁV-ra bízva. A MÁV Startnál készülő javaslatok szerint egyebek között a vasúti kedvezmények megnyírbálásával lehetne előteremteni az összeget - tudta meg a Népszabadság.

Olvasónk pénteken a Kelenföldi pályaudvaron találkozott a magyar valósággal. Győrbe szeretett volna utazni a 17:30-as vonattal, ami a 7-10 vágányok valamelyikéről indult. Amikor a vágányokhoz ért, akkor vette észre, hogy a sínek közelében a peronon egy biciklis úr fekszik, mellette a szatyrai és a bicikliről lehullott alkatrészek. Mint kiderült az úr részeg volt, ezért esett el. Az utas hiába hívott segítséget, sem a vasutasok, sem a mentősök nem segítettek neki. A vasutasok azt mondták, hogy ez a mentősök feladata, a mentősök a vasútra mutogattak. Az férfi végül a peronon maradt:

Kedves MÁV-figyelő!

Tegnap, 2009. 5. 15.én Kelenföldön  a 17.30as Győrbe közlekedő vonatra siettem, és mikor felértem a 7-10es vágányhoz jó 10perccel a vonat indulása előtt, az átjárótól nem messze egy földön fekvő ember pillantottam meg. Az 50 év körüli, szegényes ruházatú, de nem annyira kis darab (legalább 70 kilós) férfi a földön feküdt, bokái között egy bicikli. A bicikli mellett egy szatyor, belőle kipotyogva egy sampon, és még 1-2apróság, és a bicó mellett egy letört biciklilámpa. Így végignézve egyértelműnek tűnt, a pasi biciklistől elesett, és ott feküdt, bokái között a bicóval.

Körbenézek,mindenki vegyes közönnyel figyel a szeme sarkából. Elgondolkodom, hogy kandikamera ez, vagy csak én látom a pasit? Senki sem tesz semmi. A pasi fekszik, szemei nyitva, karjai tápászkodva kis mozdulatokat tesznek. Odalépek, megkérdem, "Segítsek felállni, vagy hívjak mentőt?" A pasi ekkor látszólag jobban erölködik felkelni, karjai 5centit mozognak előre hátra, mintha próbálna lendületet venni,hogy felkeljen,dehát nem megy. "Nem keee" -mondja.

Mindenhol -így itt is- a fő téma a MÁV hibái, és a hiányosságai. Ezen a héten olyan jó tapasztalataim voltak a vasúton, hogy kénytelen voltam ezt megírni a MÁV-nak. Íme a levél:

Tisztelt MÁV-Start Zrt!

2008. május 12-én, Pénteken utaztam Budapest Déli pályaudvar és Érd-alsó között a Déliből 18:08-kor Martonvásár felé induló személyvonatukon. A vonat első részében (dupla Flirt) egy nagyon udvarias, rendes 40-es, bajszos férfi kalauz dolgozott. Mindenkitől személy szerint elkérte a jegyét/bérletet, és az ellenőrzés után minden utasnak (egyesével) további kellemes utazást kívánt. És még mosolygott is.

Szerencsére ez nem egyedi, mert ma, május 15-én, ugyan ezen a vonalon egy másik, szintén udvarias kalauzzal találkoztam. (Déli pu. indulás 16:38). A kalauz itt is mindenkitől udvariasan kérte a jegyet illetve a bérletet, és mindenkinek egyesével megköszönte azokat.

Kérem -ha csak szóban is- de részesítsék őket munkáltatói dicséretben, hátha a munkatársaik példát vesznek róluk.

Olvasónk hetek óta gyűjti a vonatos észrevételeit, amit most megoszt velünk. Első panaszát az utastájékoztatással kapcsolatosan írja. Szerinte túl későn mondják be a Kelenföldre érkező és onnan induló vonatokat, ezért az átszállás szinte lehetetlen. Néhány hete is hiába futott a 15. vágánytól a 2. vágányig, a forgalmista elindította a vonatot, amit gy lekéstek.

Május 13-án, szerdán pedig azért indult késve az egyik martonvásári vonat (és az utána induló többi is), mert a kalauz elszaladt WC-re, és nem indult vissza időben. Amikor rátelefonáltak, még ő volt megsértődve:

Tisztelt MÁV-figyelő!

Az elmúlt néhány hét eseményeit szeretném megosztani az olvasókkal.

Évek óta minden nap Tatabányáról járok Budapestre dolgozni vonattal. Sokáig favorizáltam a Kelenföldig gyors, majd átszállás személyre és úgy a Délibe. Mióta Kelenföldön átadták az 1-2 vágányokat, komoly logisztikai feladatot jelent az induló vonat megközelítése.

Olvasónk aggódik a magyar kisvasutakért. Szerinte a hatósági engedélyek megszerzése olyan sokba kerülnek, hogy veszélybe kerülnek az ilyen vasutak. Miért kell egy lassan közlekedő kisvasútnak olyan hatósági engedély, amilyet a személyszállító „nagy vonatoknak” adnak?

Kedves MÁV-figyelő!

Picit szokatlan témában írok, de a visszásságokat érdemes megismertetni a közvéleménnyel.

Kisvasút. Önmagában egy szép, anyagi érdektől mentes téma, a kirándulók igen nagy barátja. Amin azonban meglepődtem: hatósági költségek. Nem is részletezném. Olvassátok az eredeti írást:

A vasutak és kisvasutak működésének, közlekedésbiztonságának feltételeit már a vasúti közlekedés kezdeteitől fogva több jogszabály rögzíti. A szabályrendszer legújabb elemei 2006. január 1-től hatályosak Magyarországon, összhangban az egységes európai szabályozással, bár egyes részletszabályaik csak most vannak kialakulóban. Sajnos úgy tűnik, hogy közülük a vasútbiztonsági tanúsítványra vonatkozó szabályozás alkotói mintha elfelejtették volna, hogy kisvasutak is vannak: számos szabály teljesíthetetlen, de különösen a megszerzésének hatósági díja irreális: ez évi 2-5 millió forintos költséget jelent(ene), ami nem egy kisvasútnál meghaladja a jegyárbevételt.

A kisvasutakat is érintő előírások többsége valamilyen formában már évtizedek óta létezik, megszerzésük nem jelent nagy terheket a vasútüzemek számára. A problémák néhány kivételtől eltekintve az újabb szabálymódosításokkal összefüggőek. Cikkünkben áttekintjük a kisvasutak üzemeltetéséhez szükséges fontosabb hatósági engedélyeket, és azok esetleges káros hatásait.

Kedden megjelent egy panasz itt a blogon, amiben olvasónk -egy MÁV utas- leírta, hogy elnyelte a pénzét a MÁV egyik automatája, ráadásul nem is keveset, 2000 forintot. Azt tanácsoltam az utasnak, hogy keresse meg az automatát üzemeltető céget, ők biztos segítenek majd neki. Megadtam a cég elérhetőségét, és a mai nap az alábbi levelet kaptam:

Szervusz Mihály!

Írtam a megfelelő címre, ahogy javasoltad, ők továbbították a levelem a Data-Press Kft-nek, ahonnan meg is kaptam a választ. Szeretném kiemelni, hogy nagyon segítőkészek voltak, az ügyben példásan jártak el, ezért jár a pirospont. Ha valakinek hasonló problémája lenne: info@datapress.hu, érdemes megírni a helyszínt, pontos időt, automata számát. Vagy +36 1 3473050. Tehát:


Tisztelt Cím!

Panaszát megkaptam a Protokon Kft-től, melyet kivizsgáltunk. 2009.05.11-én a Keleti pályaudvaron található 21-es számú jegykiadó automata reggel 6:48 perckor meghibásodott, mert belegyűrődött egy 2000Ft-os bankjegy. Sajnos a bankjegyek sokszor okoznak hasonló problémát. Ezúton kérem elnézését a kellemetlenségért és postán tudjuk elküldeni a 2000Ft-ot. Ehhez kérem írja meg postacímét, melyre el tudjuk küldeni a pénzt.

Tisztelettel: XY

Data-Press Kft.

Az egyik tavalyi sztrájk alkalmával Érd felsőn vártam a vonatot. Üldögéltem a padon, amikor befutott egy vonat Székesfehérvár felé. Nekem ugye ez nem volt jó, csak távolról néztem, milyen kevesen ülnek rajta. A vonat indulása előtt az előtérben megjelent egy 50 feletti kabátos ember, aki az állomáson álló, és a vonaton ülő nőket nézegette, és közben egyszerű kézmozdulatokkal könnyített magán. Hallottam már ilyenről, több magyar blogon is előkerült már a csávó, de nem hittem a szememnek, amikor odapillantottam.

Olvasónkat egy 20 év körüli gyerek akarta megcsókolni a vonaton, miközben aludt. Ő története sem egyedi, több ilyen sztori megtalálható a fórumokon:

Kedves MÁV-figyelő!
 
Egy számomra borzalmas és undorító történetet osztanék meg veletek, mely nemrégiben, pontosan a MÁV sztrájk alatt esett meg velem. Debrecenből utaztam fel Budapestre egy reggeli gyors vonattal pénteken. Korábban műtéten estem át így a fél arcomon egy nagy kötés volt. Reggel még örültem hisz azt hittem kénytelen leszek busszal jönni a sztrájk miatt, de az állomáson kiderült megy egy gyors vonat pestre így arra megváltottam a jegyem. Az már csak mellékes kellemetlenség volt, hogy a vonat fél óra késéssel indult és közben egy másik gyorsabb járat elment, de a jegyem már megvolt így kénytelen voltam maradni a rosszul választott vonaton. Elfoglaltam elöl egy fülkét, még örültem is, hogy van helyem, bár az ülőhelyek egy része szabályosan le volt tépve. Utam első pár órája egyhangúan telt, jött  az ellenőr, megnézte a jegyem majd eltűnt. Hamarosan el is szundítottam, hisz még 3 óra unalom várt rám. Aztán hirtelen arra ébredek, hogy valaki meg akar csókolni. Szerencsére éber alvó vagyok és jók a reflexeim így mikor megéreztem, hogy valaki közeledik felém, felpattantam. Egy kis cigánygyerek, cirka 20 körüli vigyorogva kirohan a kabinomból. Rögtön megnéztem mindenem megvan e nem e vitt el valamit, de nem. Egyszerűen ledöbbentem, hogy ilyen megeshet délelőtt 11-kor egy vonaton.

Amikor automatából jegyet, üdítőt esetleg kávét veszek, mindig figyelek, hogy mekkora összeget dobok be. A Volán automatái 10 esetből 8-szor biztosan elnyelik a pénzem, tehát ott sosem dobom be a teljes összeget, először 5 és 10 forintosokkal próbálkozom. MÁV automatával eddig még bajom nem volt. Biciklinek szoktam ott jegyet venni (egyszer vettem magamnak Győrig), de minden rendben ment.

Egy olvasónknak nem volt ilyen szerencséje. Ő kétezer forinttól vett könnyes búcsút, mert elnyelte a gép. Hiába próbált segítséget kérni, a pénztáros azt mondta, ez nem az ő feladata:

Üdv Figyelő!

Kérdésem lenne, hátha találkoztál már hasonló esettel. Tehát:

Bp. Keleti pályaudvar, 05.11, reggel 06:55 körül: Jómagam jegyet szerettem volna vásárolni egy csodás automatából (Kerepesi út felőli bejárat, szemből nézve a bal oldali, "újabb" gép), és 2000 forintos bankjeggyel fizettem. Volna...

Olvasónk szerint a MÁV-Startnál tudják, hogy az olyan kiemelt vonalakra, mint a siófoki, nyár közeledtével több kocsit kellene küldeni, hisz ez a vonat már évek óta jár, és a visszajelzésekből látják, hogy kevés a hely. Olvasónknak is állnia kellett Siófok és Budapest között, mert egyáltalán nem volt már ülőhely:

Tisztelt MÁV-Start!

Régebben is viszonylag rendszeresen leveleztem a MÁV-val, amíg még nem Start-nak hívták, szóval gondoltam, itt az ideje, hogy önökkel is felvegyem a kapcsolatot. Ennyire persze én sem vagyok szociális, szóval van apropója is.

Én is abba az egyre bővülő csoportba tartozom, akik lassan, de biztosan leszoknak a MÁV-ról, és más közlekedési alternatívák után néznek. Jómagam 2 kerékre váltottam, és ohh mennyivel jobb! Lehet, hogy kicsit drágább, de megéri ám!

Viszont az elmúlt hétvégén arra kényszerültem, hogy a Siófok-Budapest utat, jó pár hónap kihagyás után, ismét vonattal próbáljam leküzdeni. Tettem ezt május 3-án a 19:02-kor Siófokról induló "gyorssal". Nem kellett volna, mea culpa, de hát én tényleg adtam esélyt a MÁV-nak. Bár hosszú hétvége után volt, a probléma állandó, és független ettől. Szóval a kérésem/javaslatom ezzel kapcsolatban a következő: minél hamarabb vezessék be az állóhelyre szóló jegyet! De most komolyan, felháborító, hogy kifizetek 1770 forintot, és Pestig állva kell utaznom, mert a MÁV nem biztosít elég kocsit. Pontosan tudja a MÁV, hogy ezt egy eléggé frekventált járat vasárnap, hiszen még viszonylag időben ér Pestre. Tudom, hogy tudja, mert nagyjából ebben az időpontban (persze az új, "leépített" menetrendben kicsit korábban indul) évek óta jár ez a vonat, és amióta én járok vele, mindig ez van. A Siófokon felszálló utasok nagy részének nincs ülőhelye, pláne akkor, ha mondjuk párban utaznak, és nem a vonat két végében szeretnének helyet foglalni. Ez szerintem nem elfogadható, és kérem jelezzék, hogy mikortól lehet "állójegyet" venni, mert én a jövőben azt kívánom igénybe venni, ha már ülőhelyem úgysem lesz. Vagy van esetleg érdemi, és az utazóközönség számára elfogadható válasz arra, hogy miért nem lehet több kocsit befogni?

A másik kérdésem: milyen jogon szüntették meg a téli menetrendben teljesen az IC járatokat? Ok, lehet, hogy hétközben nem voltak kihasználva, de hétvégén, és hét elején szó sem volt ilyenről, és nem próbáljanak meggyőzni, mert nem hiszem el, ugyanis rendszeresen utas voltam. Miért nem lehet legalább hétvégén és hét elején napi 1-2 IC-t indítani?

Az e-mailt a MÁV Figyelő blognak is elküldtem.

Üdvözlettel: Dan

Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket az alábbi videóra. Egy kreatív fiatal a Kistehén tánczenekar Szájbergyerek című számát írta át, amivel a MÁV-nak és a sztrájkoló vasutasoknak üzen. A videó helyenként csúnya szavakat tartalmaz.

Nem indul a videó? Kattints ide!

Olvasónk a CitySzerda szolgáltatást szerette volna igénybe venni, ami azért jó, mert ezen a napon az IC-re csak egy ingyenes pótjegyet kell váltani, tehát nem kerül semmibe. Olvasónk késésben volt ezért nem volt ideje „megvenni” az ingyenes jegyet, és bérletével szállt fel a vonatra. A kalauz Tatabányán leszállította:

Ha az ember sokat utazik rengeteg érdekes dolog történhet vele. Hol az utazás, hol egy útitárs vagy az útközben látottak maradnak meg érdekes emlékként. Az évek során nem egy ilyen élménnyel lettem gazdagabb. Viszont ami ma történt az nem ezekhez kapcsolódik. A történet főszereplője a MÁV-Start egyik kedves dolgozója aki akár a szolgáltató vasút emblematikus figurája is lehetne.

Minden hónap első szerdája a MÁV-Startnál "city szerda", amikor is bármilyen Intercity és Eurocity vonaton belföldön ingyen van a hely- és pótjegy. Persze a jegyet ilyenkor is meg kell "venni", de nem kerül pénzbe.

Ennyit arról amit feltétlen ismerni kell a történethez.